Azt tartja egy régi mondás, hogy ha az embernek egészsége van, akkor mindene megvan.

Amennyiben nem fordítunk rá elegendő figyelmet, ennek az életterületnek az elhanyagolása, vagyis krónikus energia hiánya akár véglegesen megállíthatja az Életkereket.

Nem tudom, ki hogyan értelmezi az egészséget, mégis valószínűsítem, hogy aki ezt a mondást kitalálta az nem csak a testi egészségre gondolt, hanem a létezésünk egész-ségére. Vagyis a teljesség állapotára, amelyben testileg, lelkileg és szellemileg egyaránt egészségesek vagyunk. Ez jelenti a valódi Egészséget.

Én most mégis a testi egészségről írok néhány gondolatot, mert a jelen kor emberének életminőségének negatív változásait első sorban a testi egészség megromlásának tulajdonítjuk. Vagyis akkor kezdjük el tudatosítani magunkban, hogy nem vagyunk jól, amikor a testünkben megjelennek a kellemetlenségeket okozó tünetek. Ezt nevezzük betegségnek.

Már egy kisebb, viszonylag könnyen átvészelhető betegség is komoly figyelmet, energia átcsoportosítást igényel. A szervezetünk pihenésre kényszerít, hogy regenerálódni tudjon. Kiesünk a munkából, mert nincs hozzá erőnk, hogy elmenjünk a munkahelyre, helyette az orvosi rendelőben várjuk, hogy megkapjuk a megfelelő kezelést, gyógyszert, útmutatást. Mindeközben gondolatban talán azon töprengünk, hogyan tudnánk lerövidíteni a gyógyulási folyamatot, hogy mielőbb munkába állhassunk újra. Valószínűleg a család is hátrányba kerül, mert ebben a helyzetben kénytelenek vagyunk önmagunkkal foglalkozni, nincs erőnk másra. A test átveszi a hatalmat és nem engedelmeskedik az ésszel hozott döntéseknek. Egyetlen dolog válik fontossá, meggyógyulni mielőbb.

Azonban amíg a betegágyban, vagy kényszer pihenőn töltjük az időnket, érdemes elgondolkodni azon, miért jutottunk ide. Mi az oka annak, hogy a testünk egy időre felmondta a szolgálatot. Mi ellen tiltakozik és mit akar ezzel üzenni számunkra.

Valószínűleg ezekkel a gondolatokkal kevesen foglalkoznak a betegségük alatt, pedig lehetséges, hogy a gyógyuláshoz is előbb eljutnának mint kizárólag a gyógyszerek által.

Vajon nem érdekes kérdés-e az, hogy honnan jött a betegség? Kitől kaptuk? Vagy miért fertőződtünk meg? Miért volt erre szükségünk?

Mi az a kellemes dolog ami most mégiscsak jól esik, annak ellenére, hogy betegek vagyunk? Valójában mi az amiért jó ebben az állapotban lenni?

Végül, de nem utolsó sorban: mi az amire most lehetőséget kaptam, hogy újra gondoljam?

Ha ezeket a kérdéseket fel merjük tenni magunknak, akkor biztosan megkapjuk rá a válaszokat is önmagunktól. Csak őszintén figyelni kell a bennünk megjelenő gondolatokra.

A válaszok pedig ilyenek lehetnek:

Már nagyon elegem van a munkahelyi légkörből, jó kimaradni belőle egy kicsit.

Nagyon fáradt vagyok, nem bírom a sok túlórát, a feszültséget, így nem kell senkinek elmondanom mit gondolok, csak egyszerűen beteg vagyok

Túl sok a családom körüli feladat ami rám hárul, de nem akarok konfliktust azzal, hogy ezt kimondom, inkább lebetegszem egy kicsit.

A napi rohanásban, feszült tempóban, nincs idő arra, hogy önmagammal törődjek, pedig hiányzik egy kis törődés. Így legalább a család is engem kényeztet.

Már ezer éve nem engedhettem meg magamnak, hogy kicsit tovább lustálkodjak, most pedig egész nap fel sem kell kelnem.

Amíg betegként itthon vagyok, szabadnak érzem magam. Azt csinálok amit szeretek, nem várják el tőlem, hogy a kötelességeimmel foglalkozzak.

A felsorolást a végtelenségig folytathatnánk.

Ez csak néhány “őszinte vallomás” ami megláttathatja velünk, hogy miért is várjuk az influenza beharangozását a médiától. Tudat alatt már készülünk rá, hogy ha bekövetkezik, akkor végre jogunk lesz pihenni. Betegek lehetünk, hiszen mások is betegek mert járvány van.

A felsorolt példákhoz hasonló tudatalattiba száműzött vágyak, rossz érzések, olyan súlyos betegségeket is előidézhetnek, amikkel már nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem tudunk megbirkózni.

Mert szükségünk van rá, hogy védelmet nyújtsanak, pajzsként szolgáljanak, vagy éppen szeretetet, törődést váltsanak ki másokból. Amiről azt gondoljuk, hogy másként nem kaphatjuk meg. Mert nem tartjuk magunkat méltónak rá. Esetleg olyan környezetben élünk ahol azt hitetik el velünk, hogy értéktelenek vagyunk.

Gyakori, hogy sokáig egy szeretet nélküli környezetben élünk, önmagunkat eltemetve mások ítéletei és negatív viselkedése alá, és nem látunk kiutat.

Egy súlyos betegség azonban kikényszeríti a környezet figyelmét, kivált valamilyen együttérzésnek nevezhető reakciót, mert ez nemcsak belső, hanem külső, társadalmi elvárás is. Pedig, ha ez valódi törődés lenne, akkor a másik emberben nem alakult volna ki a betegség, amivel ki szeretné zsarolni magának a megbecsülést és a figyelmet, a szeretetet. Ez a módszer rendkívül álságos, mert az átmeneti jobb bánásmód hatására a beteg állapota javulásnak indul. Ilyenkor a rá irányuló figyelem ismét csökken, ezért újra szüksége lesz arra, hogy visszaessen. Így aztán hazugságok és önbecsapások egymásra rakódva fokozzák azt a belső feszültséget, ami az energia rendszer teljes felborulását okozza. Ilyen módon a test és lélek harmóniája sohasem fog helyreállni és a gyógyulás sohasem fog bekövetkezni.

Egyetlen esélye van az ilyen helyzetben lévő embernek arra, hogy kijöjjön a betegségből. Annak a felismerése és beismerése, hogy a betegségére neki volt szüksége azért, hogy a külvilágtól megkapja azokat a pozitívnak vélt reakciókat amikről azt gondolta, hogy számára nélkülözhetetlenek. Amikor ezt felismeri és elfogadja, az energiák elkezdenek rendeződni. A gyógyulási folyamat elindul. Már képes lesz rá, hogy megszabaduljon a ragaszkodástól, a gondolattól, hogy csak a külső körülmények tehetik boldoggá. Képes lesz felfedezni önmagát, a saját értékeit és szerethetőségét és megtalálni a módját, hogy ezt megadja önmagának. Ezt a folyamatot végig járva lassan átrendeződik az energia háztartás, megszűnik a betegség szükségessége. Megjelennek azok az egészséges, építő jellegű gondolatok melyek hatására jó érzés lesz tudni, hogy önállóan is képes létezni és boldogan élni. Lerázza magáról a külvilágtól való függőség bilincseit és megérkezik egy szabad és egészséges életbe.

Természetesen ez óriási elkötelezettséget és kitartást igénylő feladat. Mégis ez az egyetlen út amely a valódi kigyógyuláshoz vezethet.

Ez jelenti majd a valódi Egész-séget.

Amikor egészségesek a gondolataink, akkor egészséges érzéseket generálnak a testünkben, így semmi szüksége nem lesz arra, hogy megbetegedjen. A lélek jól érzi magát a testünkben, ezért vannak kellemes érzéseink. Ha pedig jól érzi magát akkor nincs szüksége arra, hogy drasztikus betegségekkel figyelmeztessen, hogy valami nincs rendben a gondolatokkal.

Ezért is igaz a mondás, miszerint minden fejben dől el.

Azonban vannak olyan hiányosságaink amiket inkább eltakarunk önmagunk elől, még akkor is, ha betegséggel kell fizetnünk érte.

Ezeket csak kitartó belső munkával, és segítő szakemberrel tudjuk feltárni és építő tulajdonságokká alakítani.

Az életünk minőségéért azonban önmagunk vagyunk felelősek. Ebben a testben csak egy életünk van, nem mindegy meddig tart, és hogyan éljük végig.

Amikor az egészségünk megromlik, akkor az életenergiáink nagy részét a betegségre összpontosítjuk. Ami ennél sokkal fontosabb lenne, hogy az önmagunk gyógyítását elősegítő belső folyamatainkra koncentráljunk. Arra ami az újra egységbe rendeződést segíti. A pozitív, örömteli megélésekre, és a rendíthetetlen önmagunkba vetett hitre, hogy képesek vagyunk bármilyen testi – lelki  probléma legyőzésére.

Amíg kezelésekre járunk addig csak a tüneteket igyekszünk enyhíteni, megszüntetni.

Ha ez sikerül, akkor úgy érezzük meggyógyultunk, legyőztük a betegséget. Azonban sohasem tudhatjuk mikor csap le ránk újra.

A végső kigyógyulás csak akkor következik be, ha az egész ember meggyógyul. Testi – lelki – és szellemi szinten egyaránt.

Amíg élünk, a betegség lesz a legfélelmetesebb ellenségünk. Ezért meg kell ismerni, össze barátkozni vele, hogy megnyíljon nekünk és elárulja mit szeretne tőlünk. Mi az amin változtatnunk kell azért, hogy ne érezze jól magát velünk és eltávozzon örökre. Ő. És nem mi. Mert még nem jött el az ideje.

Hisz az élet szép, és élni jó. Egészségben, boldogságban, békességben, szeretetben.

Kívánom, hogy legyen számodra hasznos útmutató ez az írás az Egészséged megőrzése érdekében. Ha bővebben szeretnél erről a témáról beszélgetni…

Várlak a Medi-Hol Boldogságműhelyben.

Egy rövid probléma leírással ITT tudsz elérni és időpontot kérni.

MERT SZERETNI ÉR! Önmagadat is ! 🙂

Annak érdekében, hogy írásaim első kézből eljussanak hozzád, kérlek iratkozz fel a Hírlevelemre, és egy párkapcsolatot támogató e-könyvet küldök neked ajándékba.