Mi lenne, ha…. választanád?

Mi lenne, ha minden reggel ébredés után ez lenne az első gondolatod? :

“Az egész élet örömmel, könnyedén és ragyogva árad felém.”

Hiszed, vagy nem, ez így van. Mert ez a kijelentés nem egy pozitivista cukormáz, amivel le kellene öntened a nehézségeket.

Az egész életben minden ott van. A nehézségek is, és csak rajtad múlik, hogy mire, hogyan reagálsz.

Amíg nem vagy erre éber, addig a tudatalattidban megbújó programok működtetnek, amiket valamikor megtanultál és szokásoddá váltak.

Ezek az automatikus válaszreakciók talán nem hoznak neked mindig örömteli megoldást. Ami jó hír, hogy az éberség tanulható, a háttérprogramok pedig átírhatók, sőt az Access Bars® kezelésekkel törölhetők az életeken át begyűjtött és elraktározott nézőpontok is.

Ha nem fix nézőpontokból reagálsz a körülményekre, az életed gyökeresen megváltozik. Megszületik benned a valódi megengedés képessége, ami felszabadít.

Hallgasd meg mit mond erről Dr. Dain Heer az Access Consciousness egyik alapítója:

A tartalom nem elérhető.
A sütik használatát az "Elfogadás" gombra kattintva lehet jóváhagyni.

Élj egy könnyedebb életet, mert megérdemled!💝

Próbáld ki, ha kíváncsi lettél az Access Bars® kezelés varázsát, és ismerkedj meg az Access Consciousness®

eszközeivel, és Velem!

Bejelentkezni ITT tudsz.

Várlak sok szeretettel és önfejlesztő, életjobbító technikákkal, ha Választod.

Szeretettel:

Cecília

Minden “rossz”-ban van valami “jó”.

A körülményekre nagyon kivételes esetekben lehet csak befolyásunk, ahogy az időjárásra sem.

Ezzel a helyzettel szembesülhetünk most is, legyen az bármi is az ok.

Egyetlen valóban hasznos dologra azonban mindenképpen jó egy ilyen bezárkózásra inspiráló körülmény. Kezdj el ismerkedni ÖnMagaddal!

És ha nagyon az elején vagy még, akkor indulj el azzal, hogy megfigyeled a testedet, hogy mire, hol, melyik részén, hogyan, milyen testérzettel, érzéssel reagál. Mi az ami jól esik neki, amit szeret érezni és mi az amit nem? Engedd, hogy beszéljen hozzád, figyelj rá, vedd észre a jeleket amiket küld neked!

Ő a társad szeretne lenni abban, hogy mindig jól érezd magad. Legyen ez a mai nap csodája számodra, hogy elkezded a figyelmeddel megajándékozni a testedet.

Becsüld meg és szeresd, mert belőle IS csak egy van neked!

Tanuld meg mindig minden körülményben szeretni önmagadat, és élvezni az életet.

Mindig azt ami éppen VAN.

Szeretettel várlak személyes találkozásra is, ha úgy érzed, hogy egyedül nem megy.

ITT bejelentkezhetsz.

Vagy csatlakozz a Facebook csoportomhoz, ahol naponta olvashatsz új, ébresztő és inspiráló információkat, nézhetsz videókat, és letölthetsz írott anyagokat.

Az úton én csak vezetni tudlak, lépned és haladnod neked kell.

Cecília

A kérdésben létezés öröme.

*Ha egy borongós, esős reggelen rögtön az a gondolat jut eszedbe, hogy már megint milyen sz@r idő van, akkor ez most remek alkalom arra, hogy megfigyeld milyen hatással vannak a gondolatok a közérzetedre, amiről a tested jelez neked.

Milyen érzés kerít hatalmába amikor eldöntöd, hogy ha nem süt a nap, netán esik, meg még a szél is fúj, akkor az számodra nem jó időjárás? Ez egy tanult ítélet, egy tudattalan elvárás.

Gondolj bele! Lehet elvárásod az időjárással szemben?

Ha sohasem hallottad volna még senkitől, hogy “rossz” idő, akkor hogy reagálnál rá?

 

Tudom, kényelmesebb lenne a napi kötelezettségeid miatt, de:

Mi kellene ahhoz, hogy megláss valamit amit csak ilyenkor láthatsz?

Mi kellene ahhoz, hogy észrevedd mindazt a csodát amit egy ilyen nap tartogat neked?

Mi történik, ha egyszerűen csak megengeded, hogy legyen az időjárás olyan amilyen?

Van rá hatásod? Nincs.

Akkor hajlandó lennél a borongós gondolatok helyett választani valami mást?

Keress, és találsz!

Ez is ugyanolyan fantasztikus nap, mint bármelyik másik. A szépség amit meglátsz benne, belőled árad.

Válaszd!

Menj az örömöd után!

….és ha szeretnél még többet megtudni mekkora pozitív hatása van a kérdésben létezésnek, a tisztító mondatnak és a Bars kezeléseknek, akkor

Próbáld ki a gyakorlatban is!

Kérj időpontot ITT, én szeretettel várlak.

Cecília

 

 

Sorsfordító “eszközök”.

Én beleszerettem az Access-be, és ha neked is hiányzik egy ilyen szerelem, nézd meg ezt a két rövid videót.

Az első a kezelésből ad izelítőt, a második pedig azt a fura tisztító mondatot magyarázza ami első hallásra biztosan kiveri nálad is a biztosítékot, mégis a rendszeres használata a megfelelő módon gyökeresen képes megváltoztatni az életedet.

Az egymást követő videókon Dr. Dain Heer az Access társalapítója beszél.

Jó szórakozást!

… és ha hívást érzel, hogy kipróbáld kérj időpontot ITT.

Sok szeretettel várlak, hogy megtapasztald Velem.

Cecília

A tartalom nem elérhető.
A sütik használatát az "Elfogadás" gombra kattintva lehet jóváhagyni.

Mi lehetséges, ha “eldobod” az agyadat?

Hallottad-e már azt a szlenget, hogy “Eldobom az agyamat!”?

Szerintem mindenki hallotta már.

Amikor valakitől, vagy valakiről olyan képtelenséget hallunk, amit elfogadhatatlannak, érthetetlennek ítélünk, előfordul, hogy így reagálunk.

De mi van, ha éppen ezt kellene tenni – képletesen?

Mi van, ha csak a saját elképzelésedet kellene “eldobni” az adott témáról és beengedni helyette valami mást?
Mi van, ha csupán a gondolkodást kellene megállítani, ami nem tud többet, mint amit már megtanítottunk neki?

Continue reading “Mi lehetséges, ha “eldobod” az agyadat?”

Az ígéret szép szó?

Mennyi energiát áldozol fel a védekezés oltárán? Hányszor kényszeríted magadat kínos magyarázkodásba azért, mert tettél egy ígéretet, amit valamilyen láthatatlan belső akadály miatt nem váltottál be?

Cipeled magaddal a szorongató érzést amit a megfelelni vágyás generál benned. Megfelelni vágyás annak a belső elvárásnak önmagaddal szemben, hogy amit megígértél azt teljesíteni kell. Akkor miért nem teszed meg? Miért menekülsz előle?

Continue reading “Az ígéret szép szó?”

Neveld fel belső gyermekedet !

Tudod, meg kellene találnod önmagadban az elveszett gyermeket.

Azt a kicsi, megbántott, sebzett gyermeket akit mára elfelejtettél, egyedül hagytál, és már nem tud üzenni neked, mert befelé süketté és vakká váltál.

Pedig minden vágya az, hogy figyelj rá.

Minden vágya az, hogy újra együtt legyen veled, és megvigasztald őt azokért a bántásokért amit akkor, abban a kiszolgáltatott helyzetben elszenvedett.

És tűrte, mert nem tehetett mást. Úgy érezte, az élete függ attól, hogy védekezés nélkül, sírás nélkül, csak belül zokogva hagyja, hogy keresztülgázoljanak az érzésein. Azon amit ő szeretne megélni, amit ő szeretne megmutatni magából azoknak, akiket mindennél jobban szeret.

Mégsem voltak kíváncsiak rá.

Continue reading “Neveld fel belső gyermekedet !”

Amikor majd végre megengeded…

Egyszer eljön annak is az ideje, amikor végre meg mered engedni magadnak, hogy önostorozás, bűntudat, és bármilyen önbántalmazás nélkül elfogadd azt, amit éppen tapasztalsz.

Azt, ami valójában Van.

Belátod, hogy bármilyen érzelmi kötelék fűz is valakihez, az életében nem mindig foglalhatod el azt a helyet amit te önmagad számára méltónak gondolnál.

Sokáig próbáltál megtenni mindent, hogy ezt a helyet a másik szívében megtartsd önmagad számára. Sok mindent feladtál, sokszor lemondtál, másról álmodtál, mert azt hitted, hogy számítottál.

Continue reading “Amikor majd végre megengeded…”

A megengedés csodája

Van az úgy, hogy nem kellenek szavak.

Van az úgy, hogy amire évtizedekig vártál, egyszer csak megkapod.

Nem is számítasz rá, csak azt gondolod, hogy menned kell, tenned kell valamit azért, hogy változzanak a dolgok, bármi legyen is a vége.

Aztán megteszed.

Megteszed, mert visz az energia, visz a könnyűség érzése, és tudod, hogy nem várhatsz tovább.

Itt az idő. Ez most a te időd, a te döntésed, a te választásod.

És érzed a szívedben, hogy vezetve vagy, és tudod, hogy a szív szava sosem visz oda ahol fájdalom vár.

És elérkezik a perc, amitől annyira féltél, amit olyan sokáig halogattál, mert azt gondoltad a távolságtartással majd megvéded magad.

Aztán egyszer, egy áldott pillanatban megértetted, hogy csak egy megoldás van ami a benned lévő gátakat átszakíthatja, a Megengedés.

Amikor a megengedés gondolata megszületik benned, és átérzed a lényegét a szívedben, akkor jön az áttörés. Akkor érzed meg valójában legbelül a felszabadulás tágasságát, a reményt arra, hogy ez most működni fog, és ez segít lebontani a benned lévő falakat.

Megengedés. Egy bűvös és varázslatos szó.

Megnyitja a szívedet, és rájössz, hogy képes vagy befogadni magadba az egész világot, úgy ahogy van.

Képes vagy elfogadni, hogy a létezésben minden úgy jó ahogy van, a külvilággal nincs semmi dolgod.

Dolgod csak magaddal van, az hogy megengedd mindennek és mindenkinek, hogy úgy létezzen ahogy tud, ahogy az számára a legjobb. Amint ezt el tudod fogadtatni önmagaddal, azt is megtudod, hogy hol a helyed az életben, és mi a dolgod a világ impulzusaival.

Talán ebben a pillanatban valóban felnőtté válsz, mert megérted, hogy amit kint látsz, az van benned, téged tükröz.

És hirtelen elkezdesz utazni ezzel az energiaáramlattal, és megérzed, hogy árad belőled a szeretet.

Egyszerre képes vagy meglátni és megérteni mindennek a jó oldalát, ami számodra építő és előre vivő, mert az amit ebben a pillanatban működtetsz magadban nem más, mint a valódi, tiszta szeretet.

Ez az ami lebontja a falakat.

Ez az ami megadja neked azt, amit látni és tapasztalni szeretnél a külvilágból.

Ami néha nem más csak egyetlen könnycsepp, ami akaratlanul kicsordul valaki szeméből amikor újra láthat és átölelhet téged.

Az őszinte, mélyről feltörő, elfojthatatlan öröm, és a megkönnyebbülés felold minden ellenállást, minden haragot és bűntudatot, minden fájdalmat.

Egy könnycsepp elég ahhoz, hogy két szív újra egymásra találjon, akár évtizedek után is, talán úgy ahogy még sohasem.

Egy könnycsepp, ami tudatja veled, hogy mégis számítasz, hogy mégis fontos vagy, és a kimondhatatlannak tűnő érzések mind belesűrűsödnek ebbe az egyetlen kicsordult, kristálytiszta vízcseppbe. Úgy érzed akkor, hogy ez az egy csepp víz áradatként mossa tisztára a szívedet megváltva az életed minden szenvedését.

És hirtelen megérted, hogy mindez rajtad múlt, te tetted.

Neked volt szükséged rá, hogy a gyötrő érzéseket végig élhesd, hogy megtaláld önmagadban a megoldást ami felszámolja benned az ellenállást. Azért, hogy meglásd mindazt a jót amit éveken át kerestél és sosem találtad meg, amiért most végtelenül hálás vagy, mert megmentette az életedet. Feloldozott egy régóta cipelt teher alól, s végre beláttad, hogy neked kell szeretni eléggé önmagadat ahhoz, hogy meglásd másokban a jót. Csakis ekkor veszed észre azt ami bennük is szerethető.

Végül megérted, hogy egyedül ennek van értelme ebben a földi életben, és senki sem tud többet adni mint amennyire képes, mert számára ez a maximum. Bármit szeretnél kapni, bármit elvárnál azért, hogy boldoggá tegyenek, nem lesz a tiéd amíg a létezését önmagadban fel nem ismered.

A felismeréshez bátran el kell engedned a félelmeidet, és meg kell engedned magadnak a szeretetet. A szeretet csodája pedig néha nem más csak egy könnycsepp, mégis képes megváltoztatni az életedet.

Tárd ki a szíved kapuját, engedd ki azt a parányi könnycseppet a legmélyebb zugából, hogy hatalmas hurrikánként taszítsa félre a kapuőreidet, a „félelem smasszereket”. Engedd, hogy kiáradjon és betöltse a világot a benned lévő végtelen szeretet.

Szeresd önmagadat, szeresd az életedet és a világból is áradni fog feléd a szeretet.

A problémáink legnagyobb része az önszeretet hiánya miatt van. Ha neked is dolgod van vele, szívesen beszélgetek veled. ITT kapcsolódhatsz hozzám.

Szeretettel várlak a Medi-Hol Boldogságműhelyben.

Némedy-Nyul Cecília

Életgyógyász-Párkapcsolati coach-Spirituális Tudatosság tréner

Önzetlenség és áldozat vállalás

Egy neves pszichológus előadásának záró mondataként hangzott el, hogy életünkben a legnagyobb boldogságforrás az önzetlen áldozatvállalás.

Abban a pillanatban még nem tudtam megfogalmazni, hogy mi az ami kellemetlen érzést keltett bennem a fenti mondat hallatán, mert valóban, szerintem is ez nagyon nemes cselekedetként van a köztudatban. Hazafelé egyfolytában ezen gondolkodtam, hogy akkor, ott, valamit kérdeznem kellett volna, hogy első kézből kapjak választ, mégsem tudtam megfogalmazni a kérdést, ami végül is csak órákkal később jutott eszembe.

A bennem megfogalmazódott kérdés pedig ez volt:

Mit jelent az önzetlen áldozat vállalás?

Tudom, most sokan nem értik, hogy számomra ez miért kérdés.

Olyannyira mélyen bevésődött programként működik bennünk az, hogy a valódi szeretetünk kifejezésének az egyik legfontosabb módja és eszköze az, ha áldozatot hozunk a másik emberért. Azért, hogy az ő élete úgy működjön ahogy szeretné. Azért, hogy boldog legyen, hogy könnyebben legyen túl a nehézségein, a feladatain, vagy egyszerűen csak azért, hogy kényelmesebb legyen számára az élet, és mindezt azáltal, hogy mi megteszünk, vagy átvállalunk helyette feladatokat, problémákat. Mert szeretjük, és azt akarjuk, hogy neki jó legyen. Neki könnyű legyen, és maximálisan biztonságos az élet. Ne is legyen semmi nehézsége, csak éljen, és élvezze, mert így lesz boldog.

Igen, ez kétségkívül örömteli és boldogító eredmény lenne, ha valóban hibátlanul működne így az élet.

A teremtő azonban senkit sem ruházott fel alapvető kiváltságokkal arra nézve, hogy a saját nehézségeit valaki más gondjaira bízza. Sőt, senkit sem minősített eredendően áldozati báránynak sem, aki arra hivatott, hogy mások problémáit magára vállalva, önmagát háttérbe szorítva élje az életét.

A teremtő egyenlőnek teremtett mindannyiunkat, felruházva a szeretet, a jóság, a belső béke, az egység, és a lét legmélyebb belső állapotaival. Ez az induló készletünk az élethez, ahhoz a feladathoz amit elterveztünk magunknak.

Mindannyian egyedi sorsutat választottunk, ami egyénre szabott feladatokkal van megtűzdelve, és amiket nem kerülhetünk el, és nem is háríthatunk át senkire. A dolgunk az, hogy tapasztalások útján tanuljunk, ilyen módon fejlesztve a lélektudatosságunkat. Ez a folyamat csak azáltal valósulhat meg, hogy megéljük és megoldjuk a saját nehézségeinket, felismerjük a saját erőnket, és megtisztítjuk az utat önmagunk kiteljesedése, az élet feladatunk felismerése és megvalósítása előtt.

Ez az út nem a kényelemről szól. Arról szól, hogy folyamatos változásba legyünk azáltal, hogy felismerjük a problémák okait, és azt, hogy mindent a mi döntéseink következményeként mutatkozik meg az életünkben. Amennyiben nem tetszik az amiben élünk, tudnunk kell, hogy csak mi változtathatunk rajta.

Azzal, hogy megváltoztatjuk a gondolkodásunkat amikből a döntéseink erednek, és senkire nem hárítjuk át a nehézségeinket.

Ez a lélekfejlődés útja, az élet spirituális értelme, a boldogság felé vezető út.

Az érem másik oldalán pedig ott vannak az önzetlen segítők. Tudom milyen ebben a szerepben lenni, voltam benne én is. Az anyák, nők, első számú búvóhelye ez a létmód az Önmegvalósítás elől.

A többségünk úgy gondolja, teljes szívéből úgy is érzi, hogy az a dolga ebben a földi létben, hogy gondoskodjon, problémát és nehézségeket vegyen le a gyereke, a szerettei válláról. Mégis oly sokan panaszkodnak egy idő után amiatt, hogy elfáradtak, hogy már nincs erejük, kedvük, egészségük ahhoz, hogy mindenki terheit cipeljék. Panaszkodnak, és csinálják tovább. A szeretetért. Azért, hogy bebizonyítsák, hogy mennyire szeretik a hozzátartozóikat, és hogy van alapjuk elvárni, hogy ők is szeretve legyenek.

Merthogy nagyon ritkán születnek Teréz anyák és Gandhi-k is, és olyan önzetlen jótevők, akik a lélektudatosságnak azon a szintjén vannak, hogy képesek már a valódi, tiszta, önzetlen szeretetből működni és csak adni a világnak – akár az életüket is feláldozva – anélkül, hogy bármit elvárnának cserébe. Ők már nem halnak bele abba, hogy nem kapnak szeretetet a külvilágtól, mert a bennük lévő túláradó szeretetből – amit nem árnyékol be a félelem -, bárkinek képesek adni, így önmaguknak is. Ezért ők alázattal, elvárások nélkül szolgálnak másokat, és ezzel ÖnMagukat is.

A szeretet energiája pedig egy másik forrásból visszatér hozzájuk, leginkább a világméretű hála, és nagyrabecsülés által.

Ezzel szemben a hétköznapi ember, aki azért hoz áldozatot mert a félelmei kényszerítik rá, nem tudja önzetlenségből tenni. Az „áldozat” szó önmagában is azt sugallja, hogy valamit meg kell tagadni, meg kell ölni magadban azért, hogy a másiknak jó legyen. Ez merénylet önmagunk ellen!

Bárki aki ezt eddig így gondolta, most nézzen a saját szívébe és őszintén válaszoljon magának arra a kérdésre, hogy valóban nem vár el semmit cserébe azért amit másoknak megtesz? Azért, hogy az önmagából feláldozott részt pótolja? Mert ha csak egy apró gesztusra is vagy köszönetre igényt tartunk, akkor már nem vagyunk önzetlenek.

Amikor valakinek a kényelmét, az úri jódolgát kiszolgáljuk azért, hogy cserébe szeretetet kapjunk tőle, akkor az nem szolgálat, hanem szolgaság. Ha ezt elég sokáig csináljuk, akkor rabszolgaság. A legtöbben pedig ezt tesszük. Lemondunk önmagunkról, a saját életünkről amíg rá nem ébredünk, hogy kiégtünk, már nincs mit adnunk, valódi szeretetet mégsem kapunk. A köznyelv pedig ezt nevezi önzetlen áldozat hozatalnak.

Boldogító felismerés lenne az, hogy: Az önzetlen szolgálat nekünk, a nagy többségnek még nem működik! Mégpedig pontosan azért, mert mi még nem vagyunk képesek olyan mértékben szeretni önmagunkat, hogy ne tartanánk igényt arra amit mások tudnak adni nekünk. Ami egyáltalán nincs ellentétben semmilyen természeti törvénnyel. Az energiáknak ki kell egyenlítődni. Aki mindig csak ad és sosem kap vissza az előbb-utóbb elfogy, kimerül, ha nem képes önmaga szeretete által töltődni.

Ha az önszeretetet művészetét is programként kaptuk volna, akkor tisztelnénk magunkat annyira, hogy nem válunk önként senki szolgájává, miközben elhisszük, hogy ez az önzetlen áldozathozatal, és lassan de biztosan belerokkanunk. Testileg és lelkileg egyaránt.

A valódi szeretet kapcsolatokban ez úgy nyilvánul meg, hogy figyelünk a másik ember igényeire, arra, hogy mire van szüksége tőlünk.

Felnőttként kezelve a felnőttet, adjuk meg neki a tiszteletet, hogy eldönthesse mikor van szüksége segítségre, és a tiszteletet önmagunknak, hogy kifejezze felénk az erre irányuló kérését, hogy aztán eldönthessük módunkban áll-e megtenni, vagy nemet mondunk rá. Tudom, hogy ez is veri a biztosítékot, mégis az önszeretetnek egyik alapja az, hogy elég bátrak legyünk NEM-et mondani. Tudnunk kell meghúzni a saját határainkat!

Amíg valaki nem kér, csak elvár és elfogad, addig nem is értékeli azt amit kap. Érdemes befejezni a gondolatolvasást és a kérés nélküli segítségnyújtást! (Természetesen a kivételes és rendhagyó esetektől eltekintve.) Aztán tegyük meg azt, amire megkérnek, vagy amit erkölcsi, értékrendbeli kötelességünknek érzünk, hogy kérés nélkül is megtegyük. Ennyi a dolgunk. A segítés, a szolgálat lényege az lenne, hogy mi, akik adni szeretnénk akkor adjunk, ha valóban kifejezésre jut az, hogy szükség van rá, és számunkra a segítés ÖRÖMÖT okoz.

Soha ne „erőszakoljuk meg ÖnMagunkat” azért, hogy bárki más kényelmesebb életet élhessen. A nehézségeikhez megvannak a saját megoldásaik is, maguknak kell önmagukban megtalálni őket.

A kényelmes életért senkinek sem jár jutalom az út végén. A feladatait mindenképp megkapja újra, -talán egy sokkal keményebb formában-, addig amíg szembe nem néz velük és meg nem oldja. Akárhány életet is kell leélni ennek érdekében.

Ezért jól gondoljuk meg, kit boldogít valójában, kinek segítünk vele, és kinek van nagyobb szüksége az önzetlennek vélt áldozathozatalra.

Annak aki adja, vagy annak aki kapja.

Ha megoldatlan feladat vár még rád is az önzetlen áldozatvállalás témakörében, ITT kapcsolatba léphetsz velem.

Várlak szeretettel a Medi-Hol Boldogságműhelyben!

Némedy-Nyul Cecília

Életgyógyász-Párkapcsolati coach-Spirituális Tudatosság tréner